|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ulics Tibor 1996. február 28.Az 1995 őszén megalakult debreceni ifjúsági szervezet 1995. nov. 17-én Magyar Ifjúsági Világszövetség néven jegyeztette be magát. A múlt héten tartották első közgyűlésüket Debrecenben. Elfogadták a szervezet alapszabályát, melynek értelmében fő céljuk a határon túli magyar fiatalságnak az anyaországgal való kapcsolatainak elősegítése. A kilenctagú elnökség mindegyike debreceni, emiatt hangot adtak aggályaiknak a határon túliak, de azt a választ kapták, hogy érdemi munkát csak a szövetség székhelyén élők tudnak végezni. A Felvidékről és Erdélyből érkezett fiataloknak sikerült elérniük, hogy a megválasztott elnökség csak egy évre kapjon mandátumot azzal, hogy ezalatt megszervezik az anyaországi és határon túli tagszervezetek működését. A világszövetség elnöke, Ulics Tibor kijelentette, hogy nem kívánnak semmilyen politikai irányvonalat követni, a Magyarok Világszövetsége társszervezetének tekintik magukat. Vörös Angéla szóvivő elmondta, hogy mintegy 2500 tagjuk van, nagyobb hányaduk határon túli. A közgyűlés díszvendége Tempfli József nagyváradi megyéspüspök volt, aki hangsúlyozta: örül az ifjúság ébredésének, mert nem elég magyarnak vallani magunkat, tenni is kell magyarságunkért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./ A szövetség elnöke a 21 éves Ulics Tibor autószerelő, aki a háta közepéig érő szőke hajával új színfoltja lesz a közéletnek. A szövetségbe való belépés díjtalan. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 2-3./2010. november 15.Kapcsolatépítő kultúramentésről SzentjobbonA határ menti kapcsolatok élénkítésének célzatával szervezett találkozót a Hajdú-Bihar Megyei Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ az elmúlt héten a szentjobbi katolikus kollégiumban. A zártkörű rendezvényen bő tucatnyian vettek részt, többnyire kulturális szakemberek, polgármesterek. A Hajdú-Bihar–Bihar Kulturális Fórum elnevezésű összejövetel pénteki, nyitó délutánja elsősorban a résztvevők bemutatkozásával telt el, akik az általuk képviselt települések lehetőségeinek rövid bemutatására is vállalkoztak. Az érdemi előadásokra és a közös ütemterv fő vonalainak meghatározására szombaton került sor; a tanácskozás gerincét a találkozó moderátorának, Jantyik Zsoltnak Királyok, fejedelmek útja címmel megtartott régióismertetője képezte. Jantyik a Hajdú-Bihari Közgyűlés kulturális bizottságának elnökeként az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta, az országhatárok ide-oda való tetszés szerinti tologatásától függetlenül az egységes, kompakt térségben való szemléletre szólította fel a jelenlévőket. Az elméleti találkozót valós cselekvési program kell kövesse a társadalmi, kulturális élet tág szegmenseinek érintésével – jelentette ki. Jantyik úgy vélte, hogy az épített örökségek szempontjából gazdag vidék térségünk, Nyírbátor és a Belényesi-medence közé besűríthető szinte az egész magyar történelem, elég, ha Imre herceget, László királyt, Luxemburgi Zsigmondot, Bocskait stb. említjük – mondta. De mindezt népszokásainkkal, kulturális értékeinkkel, a fellelhető épített örökséggel együtt meg kell ismertetni, mert megmaradásunkhoz mindez elengedhetetlen, akárcsak az olyan szociális elemek, mint a hazaszeretet, amelyet ismételten tudatosítani kell – sorolta az előadó. Egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a partiumi települések szinte mindegyike hordoz valamilyen specifikumot, elég a szent jobb történetét, vagy a szalacsi pincesort említeni, ami sajnos eddigelé ismeretlen a magyarországi többség számára. Míg a románok Drakula mítoszából turisztikai bázist építettek ki, addig mi valós értékeink adta lehetőségeinkkel sem élünk kellőképpen – volt az általános vélemény. Tóth János, a balmazújvárosi művelődési élet felelőse egy közös internetes portál létrehozásának esélyeit latolgatta, amelyre különböző értéktérképek kerülhetnének fel a történelmi, kulturális helyszínek és a szálláslehetőségek feltüntetésével. Nem minden pénzkérdés, jó koordinálással, szervezéssel megoldható lenne gyermekek csereüdültetése – vetette fel Ulics Tibor hajdúböszörményi táboroztató. Ulics többnyire kalákatáborok üzemeltetésével foglalkozik, ahol a fiatalok némi munkavégzés fejében szállást, ellátást kapnak. A hajdúszoboszlói Művelődési Központot képviselő Kulcsár Béla a nyugdíjasok hasonló, üdültetéssel egybekötött foglakoztatását javasolta. Szabó Ödön történész úgy vélte, hogy az autentikus népszokások a határ innenső oldalán nyomokban még fellelhetők, míg a magyar oldalon többnyire csak művelődési házakban „tanulják” az ősi értékeket. Ő is kiállt a táboroztatások fontossága mellett, hathatós együttműködést ígérve. A következő találkozót januárra időzítették a résztvevők. A táboroztató, irodalmi, történelmi , művészeti és civil szervezeti szekciók kiépítésén addigra túl kell lenniük, hogy konkrét cselekvési programokról dönthessenek. D. Mészáros Elek, Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
